Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben az alkoholtermékek jövedéki adójával összefüggésben. A testület úgy látja, hogy Magyarország jogtalanul alkalmaz két különböző adókulcsot az etil-alkoholból készült termékekre, hiszen az Európai Unió a minimum adószint meghatározása mellett csak egyetlen adókulcs alkalmazását teszi lehetővé - tudósít a BruxInfo.
Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert nevezte ki a miniszterelnök európai uniós költségvetési főtárgyalónak, feladata a 2014-2020-as programozási időszak előkészítése lesz.
Addig is, amíg feloldja az előző cikkünkben bemutatott ellentmondást a saját konvergenciaprogramja és saját propagandája között ("Magyarország jobban teljesít"), tekintsük úgy, hogy az idei programmal a kormány hallgatólagosan beismerte, hogy a tavalyi konvergenciaprogram megalapozatlan volt. Mivel a mai magyar politikai életben sajnos lúzernek tekintenék azt, aki - az óvodában elvárt szabályok szerint - ilyenkor bocsánatot kérne a kormány nevében, ezért csak azt a kérdést tesszük fel, hogy lehet-e kiinduló pontja a kormányzati hitelesség újraépülésének a valósághoz számos szempontból sokat közeledő új program? Elöljáróban csak annyit: az új konvergencia program lényegesen közelebb került a valósághoz ahhoz képest, amilyen messze volt a 2012-es program. Nehéz azonban annak örülni, hogy 2X2 már nem (a valóságtól messze elszakadó) 8, hanem csak 6.
Az alábbiakban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetőjének írását közöljük.
Mivel a konvergencia programok - a bizottsági előírások miatt - azonos módszertan szerint készülnek és középtávra szólnak, ezért - gyakorlatilag az egyetlen - konzisztens alapot adják ahhoz, hogy a gazdaságpolitika, a gazdasági helyzet és a gazdasági kilátások alakulására vonatkozó kormányzati elképzeléseket nyomon kövessük. Összehasonlítva az idei és a tavalyi programot az derül ki, hogy a kormány szerint tavaly óta minden lényeges szempontból Magyarország rosszabbul teljesít. Az alábbiakban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetőjének írását közöljük.
Nem indít ma kötelezettségszegési eljárásokat az Európai Bizottság Magyarország ellen. A BruxInfo értesülései szerint a testület megvárja, hogy az Országgyűlés elfogadja a hétfőn benyújtott újabb módosítási javaslatot, amely több ponton is változtatna a Brüsszel által kritizált negyedik alkotmánymódosításból következő végrehajtási törvényeken. A Bizottság ezt követően kezd csak egyeztetni az esetleges eljárásokról.
Könnyen elképzelhető, hogy a kormány csak időt nyert magának a mostani konvergenciaprogrammal és csak egy hónappal tolta el a pótlólagos költségvetési csomag bejelentését - vélekednek elemzők a keddi bejelentésekről, miszerint a Nemzetgazdasági Minisztérium nem döntött új kiigazító lépésekről. A legnagyobb kérdés most, hogy miként tűnik el idén a jegybank 100 milliárd forintos vesztesége. Ebben ugyanis a jegybank eddig ismert lépései nem segítenek. A szakértők úgy gondolják, hogy Magyarország kikerülhet a túlzott deficit eljárás hatálya alól annak ellenére, hogy nem készült újabb csomag.
Hamarosan elküldi a kormány Brüsszelbe a konvergencia programot. A Varga Mihály és csapata által készített dokumentumot óriási várakozás előzi meg, ebből derülhet ki ugyanis, hogy a kormány továbbra is reálisnak tartja-e a 0,9%-os GDP-növekedést 2013-ra és elérhetőnek látja-e a az idei és jövő évi hiánycélt pótlólagos intézkedések nélkül.
A korábban vizsgálat alá vont 13 uniós tagállam közül 11 esetében nem talált az Európai Bizottság túlzott egyensúlyhiányt, többek között Magyarországon sem. A magyar gazdaságban azonban továbbra is fennáll a makrogazdasági egyensúlytalanság. A Bizottság szakértői különös kockázatként nevezik meg az eladósodottság magas szintjét, a lassú gazdasági növekedést és bizonyos, nem piacbarát gazdaságpolitikai lépéseket. Kritikus hangot üt meg a Bizottság a válságadókkal kapcsolatban és azok csökkentését javasolja. Orbán Viktor épp egy héttel ezelőtt jelentette ki a Kossuth Rádióban, hogy "megnézzük mennyire fertőzi meg Brüsszelt" az a gondolkodásmód, mely szerint csökkenteni kell a bankadót és a közműcégek adóit.
Az Európai Bizottság figyelmeztette a portugál kormányt, hogy tartania kell magát azokhoz a költségvetési célszámokhoz, amelyeket a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodásban vállalt, különben nem lehet szó a mentőhitel visszafizetésének átütemezéséről.
Nagyon jó hírnek nevezte a vártnál kedvezőbb 2012-es magyar hiányadatot az Európai Bizottság szóvivője szokásos déli brüsszeli sajtótájékoztatóján. Olivier Bailly azonban azt is hozzátette, hogy a 2013-as és 2014-es években is 3% alatt kell maradjon a deficit, erről a Bizottság májusban ad ki értékelést és ennek fényében dől el, hogy megszűnhet-e a túlzott deficit eljárás Magyarországgal szemben. Lényegében Orbán Viktor reggeli szavaira is reagált a szóvivő, amikor azt mondta, hogy szigorúan objektív tényezők alapján ítéli meg a magyar költségvetési folyamatokat a Bizottság.
Az adóellenőrzések során az egyre szigorodó ellenőri elvárások nem egyszer a fokozott gondossággal eljáró vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hozzák, így kiemelkedő jelentőségűek az esetleg túlzó, vagy bizonyítást mellőző NAV gyakorlattal szemben az Európai Bíróság ("EB") ítéletei. Az alábbi összefoglalás a közelmúlt fontosabb magyar vonatkozású ítéleteit összegzi.
Az uniós pénzügyminiszterek keddi ülésükön várhatóan megszavazzák a Magyarországnak járó kohéziós alap 2013. január 1-jén életbe lépő kötelezettségvállalásának átmeneti felfüggesztését és ezzel újabb szakaszába lép az ország ellen nyolc éve folyó túlzott deficit eljárás - értesült a Reuters hírügynökség uniós forrásokból. A diplomaták ugyanis úgy fogalmaztak, hogy nagy az egyetértés a miniszterek között, ezért várhatóan összejön a minősített többség a szavazáson.
A hír megjelenését követően hirtelen gyengülésnek indult a forint, majd visszakapaszkodott.